2015.10.12.  Epigenetika

Bóóózasztóan hideg van… ez gáz, mert elég sűrűn kell 100-at guggolnom, hasaznom, fekvőtámasz mifene… akkor egy darabig jó… :) aztán megint vac-vac, akkor megint vádli, törzsizomzat… pedig beöltöztem rendesen…
de most nosztalgiázom..
mikor ifjú koromban nem volt pénzem olajra a kályhába, akkor is ez ment.. úgy olvastam, hogy közben súlyzóztam meg hulla-hoppoztam... tééényleg.. lehozhattam volna a karikám… mondjuk azt hittem lesz fűtés, de a gázos csak csütörtökön ér rá… úgy látszik nem csak én fázom…
na, de két torna közt olvasom ám tovább a könyvet…
azt mondja:
a test által memorizált visszatérő gondolatokon és érzelmeken muszáj, muszáááááj felülemelkedni… elengedhetetlen… le kell szokni magunkról.. :D
meg azt írja, hogy a genetika egy baromság… jóó, nem így mondja,
de mítoszt akar dönteni, hogy az öröklött genetikai állományunk mindent eldönt helyettünk… tehát a genetikai determinizmust cikizi, hogy nem a gének felelősek minden nyavalyánkért…

van egy új tudomány, az epigenetika, ami arról szól, hogy hogyan lehet befolyásolni a géneket a sejteken kívülről... tehát működhetünk másként úgy is, hogy a DNS-láncunk nem változik meg…
na? király.. kék szemet akarok, nem érdekel a déenes láncom… (tudjátok amúgy, hogy a kék szeműek mutánsok? olvass utána a neten)

tehát befolyásolhatjuk a genetikai végzetünk, azt mondja ez az epigenetika…  nekem ugyan az epilátor ugrik be róla, hogy genetikusan milyen sokszor van rá szükségem, de lehet eztán majd az öröklődő betegségek kivédése is bekattan…
szóval régebben az orvostudomány azt állította, hogy a legtöbb betegségért a génjeink felelősek, azonban pár évtizede a tudományos világ úgy mellékesen megjegyezte, hogy tévedett, és a környezet a legfontosabb tényező a betegségek kialakulásában..
az összes betegségek kevesebb, mint 5 százalékáért felelős egy génrendellenesség…
de várjatok, ez még semmi… a külső körülmények sem jelentenek mindent.. totál evidens, hogy ugyanazok a káros körülmények közt van aki megbetegszik, van aki nem… csak érdekességként, hogy van olyan személyiségzavaros ember, akinek az egyik személyisége fuldoklóan allergiás a parlagfűre, a másik személyisége pedig ott heverészi benne és olvassa a könyvet, ami azt írja, hogy ő meg immunis rá…
aztán az egypetéjű ikrek totál más egészségi állapota azonos életkor, azonos körülmények, azonos génállomány mellett... hát hogy van ez?
a test egy proteingyár...
itt most hosszú részt egyszerűsítek le, nem megyek bele az enzimek, aktimok és miozizék világába, de az a lényeg, hogy az élet folyamán a gének a külvilág körülményeit kódolják... evolúció... 
a legfrissebb genetikai kutatások pedig kimutatták, hogy a kis génjeink állandóan változásban vannak, hol aktiválódnak, hogy pihiznek, mikor mi a dolguk…

az epigenetika az olyasmit jelent, hogy 'genetikán túli’, és azt mondja, hogy nem a DNS tartja ellenőrzése alatt az élet egészét…
mintha a DNS egy tervrajz lenne, egy ház tervrajza, amit beszkennelünk egy számítógépbe.. (az agyambaJ ) aztán Photoshoppal megváltoztatjuk azt, és akkor már a képernyőn más jelenik meg, mint az eredeti tervrajzon, amin nem változott semmi…
ez így tök érthető… :) ez jó…
és emberek ezrei változtathatnak rajta otthon a saját gépükön… és letölthetik a frissítéseket a netről.. :D kollektív tudat… hahaha… ez jó…
és a tervrajz a régi, de milliónyi kifejeződése létezhet…

a lényeg, hogy küldhetünk olyan kémiai jeleket a kis génjeinknek, hogy működjenek-e, bekapcsolódjanak-e, vagy ne… új élet, új protein... 
vannak azért nehezebben kezelhető gének is, különben a nők fiatal testtel halnának meg 95 éves korukban, de hát változás nélkül kicsit unalmasabb lenne az élet…
szóval ne állandósítsuk a vacak történéseinket az agyunkban, gondolatainkban, mert azzal nemkívánatos genetikai sorsot idézünk elő…

nem elég, hogy elromlott az ablaktörlő, még dühöngjek is miatta? inkább megpróbálom megjavítani, vagy vidáman dalolva a pendrive szétunt zenéit hármasban tapogatok a sztrádán… amúgy sikerült megcsinálni, így nem húztam meg a genetikai ravaszt, és ravasz módon elkerültem a diszregulációt a fiziológiai szabályozó mechanizmusomban… de ez a dolog akkor is működik, ha nem olvasok ilyen mondatokat...

a gondolataimmal létre tudok hozni érzelmeket, az érzelmeim pedig egészen komoly hatással vannak a testem állapotára, és azokra a látszólag tőlem független dolgokra, amik megtörténnek velem…
ezt mondja az epigenetika, a kvantumfizika, és én is…
meg az a bazi sok kísérlet is, amit végeznek az ügyben.. pl. Japánban a cukorbetegekkel, akiknek megvizsgálták a génláncait egy kabaré után, és hát ez az agy elképesztő, de akár olyan jeleket is küldhet a testnek, hogy aznap ne kelljen inzulin, de olyat is, hogy pár óra alatt megőszülj…

gondolati fegyelemre van szükség… vagy pozitív, vagy célirányos helyzetmegoldó gondolati körök, vagy a jelenre koncentrált figyelem, de
neeeem a belső mozizás a már megtörtént rémségeken és a rettegés, hogy milyen rosszak fognak történni…
és most kisütött a nap… bár már megy lefele, de végre süt.. indulááás…
:) sétasétaséta... fenyőillat... :)

 

 

Oldal: Epigenetika
Egy kvantummechanikus küzdelmei - © 2008 - 2024 - lujzazen.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat